Szeretek a pesti rakparton autózni, mert gyönyörködöm a Dunával kettéosztott és a szépen ívelő hidak által összekötött város szépségében. Ilyenkor még örülök is, ha lassan araszolgatva jutok közelebb úti célomhoz. Van időm nézelődni. Szeretem a reggeli fényeket, ahogy megcsillannak a víztükrén, és játszanak a budai oldalon lévő üvegpaloták ablakain. Szeretem a város fényeit este. Megannyi káprázat. Mindig megfogalmazódik bennem: szép ez a város! Ugyanakkor azt is átélem, hogy azért csak egy kőrengeteg, házaival, bennük bezárt ajtók mögött életekkel és sorsokkal. De kitekintünk ablakainkon és kitekintünk a Világra is. Keressük benne a helyünk, a boldogságainkat, hogy megtaláljuk legszebb önmagunk és ezt megoszthassuk másokkal is. Mert fontos és jó érzés tartozni valahová. Közösen átélni élményeket. Ott ahol jól érezzük magunkat és ahol figyelnek ránk. Ahol megérezzük, hogy szeretnek bennünket. Ahol feloldódhatunk a mindennapok egyhangúságából, ha szükségünk van rá. Mert nagyon is társas lények vagyunk, és nem élhetünk kapcsolataink nélkül. Olyanok nélkül, ahol igazából önmagunk lehetünk.Az én ablakom, egy táncosnő ablaka.
Több mint tizenöt éve tanítom a hastánc(lélek-testtánc)-ot és kristálygömböm szivárványfényében látom a Világot.
Több mint tizenöt éve tanítom a hastánc(lélek-testtánc)-ot és kristálygömböm szivárványfényében látom a Világot.
Ezt az örök-szivárvány-ragyogást szeretném átadni másoknak is. Egy olyan táncot, mely a lélek legmélyére hatolva, annak legszebb kifejezőjévé válhat, ha elsősorban nem színpadi látványtáncként táncoljuk.Mindig is hittem abban, hogy ezt a táncot nem érdemes a show-biznisz "szolgálatába" állítani, mert sokkal több érték és lehetőség lakozik benne, mintsem addig a szintig jussunk el vele, hogy mennyire fergeteges koreográfiára vagyunk képesek, és színpadra állva, szinte lélek nélkül csupán a technikai tudásunkkal kápráztassuk el a közönséget. Persze ez is egyfajta átélés, de itt a kifelé való megnyilvánulás a fő cél. Főleg a versenyek motiválnak erre, ahol be kell bizonyítani, hogy ki a legjobb táncos. Bizonyos táncokban természetesen szükséges a koreográfia, és nem is vagyok koreográfia ellenes, de a hastáncban a koreográfia számomra egyet jelent az általa nyújtott végtelen szabadság lehetőségének elvesztésével.
Divat lett a hastánc, és mint minden divat eleinte hasznos, mert népszerűsít. Viszont később a színvonal és a minőség rovására megy. Ez alól sajnos a hastánc sem kivétel. Más szempontból pedig a táncosok divatirányzatokat követnek, vagy külföldi "sztárokat" másolnak, koreográfia-sablonokat követnek, és ezáltal maguk is sablonossá válnak. Szép-szép a látvány, de az "emberből", a személyiségből egyre kevesebb sugárzik át. A lélek, az érzések, érzelmek háttérbe szorulnak, mert a show világa nem erről szól és egyre inkább nem erre helyezi a hangsúlyt. Így majdnem minden tánc egyforma jelleget ölt, és ezáltal a táncos is hamar felejthető. (Itt azért megemlítem, hogy azért szerencsére a show-műfajban is akad egy-két kivétel.)
A hastánc(lélek-testtánc) sem nélkülözheti a testünk alapos ismeretét, a természetes mozdulataink által megismert technikai tudást, mert minél jobban mozdul a test, annál jobban engedi szárnyalni azt. De mi elsősorban önmagunk átélésein keresztül tapasztaljuk és tanuljuk meg a hastánc mozdulatait, testünk energiáinak egyre szabad áramlásával. Így azután mozdulataink, mozdulatsorokká állnak össze és minden táncunk lelkünk szabad szárnyalása. Úgy is megfogalmazhatnám, hogy a koreografált hastáncban a betanult részek ugyan feltölthetők energiával, de egészen más, amikor a lélek-testtáncban a mozdulatok az energiák áramlásából születnek.
Mi önmagunkért és a táncban való teljes feloldódásért táncoljuk ezt a táncot, ezért mindig hiteles és őszinte. Még akkor is, ha színpadra állunk, lelkünket kitárva, érzéseinket megmutatva, örömből és kivétel nélkül improvizálva táncolunk. Az "itt és most"-ban teljesen feloldódva, intuícióink hatják át táncainkat, és így aktív meditációvá is válik egyben. Táncainkat a belső átélés motiválja, nem pedig a technikai virtuozitás teljes palettájának bemutatása.
Élettáncosok vagyunk. Táncaink igazi Örömtáncok, örök-szivárvány- ragyogás...
Soraimmal senkit sem állt szándékomban megbántani, aki koreografálva tanítja, illetve táncolja a hastáncot. Minden tiszteletem a befektetett energiájába. Nem is vitatémának szántam. Csupán más a hitem és másképp gondolkodom...
Várlak szeretettel óráimon: ShámiVamisz
Örömtánc programok, élő dobzenére
DVD és CD ajánló: www.she3e.com
Fotók: Vajda János
Szeretettel ajánlom Vajda János fotóművész barátom ide illő írását is, aki különös érzékenységgel látja és láttatja a Világot, szellemiségét visszatükröző képeivel, és gondolataival.
